Megújhódva

Tegnap teli hold volt a vízöntő jegyében, csináltam egy kis rituálét, és elengedtem ami nem kell, ma pedig tudatosan figyelek arra, hogy a gondolataim ne kavarodjanak el, és fókuszált maradhassak.

A meditáció nagyon sokat segít alapjáraton is, de ezekben a pillanatokban pedig kulcsfontosságú.

Tegnap elengedtem az előző páromat, ami nagyon nehéz volt, mert sok szép emlék is fűz hozzá, és szenvedélyes érzelmek, és ezektől nehéz elszakadni. De tudom, hogy sikerült, mert jobban érzem magamat, és mert tudom, hogy ez legjobb megoldás, amit hozhattam. 

Összeforrasztom ezután a szívemet. 

Tegnap este meditáltam a kertben, egy telihold meditációt csináltam, ahol pozitív megerősítéseket is használt a hölgy, és a végén a gyermeki énemet kellett a karomba vennem...ami nagyon megrázó volt. Ott állok magammal szemben, és érzem a frusztrációt, hogy én nem akarok semmi mást, csak hogy mások szeressenek és ezer meg ezer módon próbálkozok másokat boldoggá tenni, hogy végre szeretetet és figyelmet kapjak.

És ahogyan a képzeletemben a karomban tartottam magamat, és zokogtam keservesen a fájdalomtól, ami ebből a kislányból áradt, csak egy mondat ugrott be: nem a te hibád, Barbika!

Nem a te hibád, ha mások nem szeretnek, és nem figyelnek Rád, az sem a te hibád ha mérgesek, vagy megsértődnek valamiért. Ma már tudom...tudom, hogy mit miért tettem, hogy miért akartam annyira megfelelni másoknak.

Mert nem szerettem magamat eléggé. Nem láttam az értékeimet, nem értettem, hogy a tűznek, ami bennem lobog, milyen ereje van, és mit lehet vele elérni. Olyan akartam lenni, mint mások. 

A leginkább a férfiakkal való kapcsolatomban éleződik ki ez, mert úgy érzékeltem a többség az olyan nőket szereti, akik...na mindegy is. Más akartam lenni, hogy jobb lehessek az emberek szemében. 

Hirtelen haragú, idegbeteg, túl hangos, anarchista és a többi. Ennek az ellenkezője akartam lenni.

Mostanáig! 

Mert ma már látom, hogy ez adja az én esszenciámat!

A tűz! 

Oroszlán vagyok, oroszlán aszcendenssel, és büszke vagyok magamra! A szívem tele van fénnyel, tűzzel és szenvedéllyel, és ma már tudom, ez az én lényegem. És szeretem magamat így, ahogy vagyok! 

Nem is tudom, hogy van-e annál szebb érzés a világon, mint mikor egészséges szeretetben élsz önmagadban. Számomra, ez mindent visz! 

Legyetek jók, ha tudtok! A többi nem számít! :)

Szeretlek benneteket,

Barbaruskaya